Archív, Harcz László: Gondolatszilánkok A-H-ig, 1 - 278-ig, témakör-betűrendben, 2019. 01. 18.

1.   Akaratszabadság, A döntési szabadság a gyakorlatban azt jelenti, hogy hajlandó vagy-e az önkorlátozásokat, nehézségeket követelő helyes döntésre, vagy "szabadon" döntesz a rossz, a helytelen, az erkölcstelenség javára...

2.     Akaratszabadság, Akaratszabadság nem létezik, mert az emberi életben minden döntésnek az élet fenntartását kell szolgálnia. Az a szabad, akinek módjában áll az élet fenntartását szolgáló döntést hozni, tehát aki nincs korlátozva ebben a döntésben bármilyen gátló körülmény miatt (ismerethiány, ész, erkölcsi szilárdság, stb).

3.     Akaratszabadság, Az akarat-szabadságról: Mivel a helyes döntés mindig az, amely az élet fennmaradása, az evolúció számára kedvező, vagyis a helyes döntés az erkölcsös döntés; emiatt akaratszabadság nem létezik, legfeljebb az egyén tájékozatlansága azt illetően, hogy mi a helyes, erkölcsös döntés az adott helyzetben, mert ha már valaki tudja, mi a helyes, erkölcsös döntés, akkor már nem dönthet másképp. Az akarat-szabadság tehát csak erkölcstelen emberek számára áll fenn, akik hajlandóak erkölcstelen döntést is hozni. Erkölcsös, felelősségteljes emberek számára akaratszabadság fontos kérdésekben nem létezik.

4.     Akaratszabadság, Tisztességes embernek nincs szabad választása, szabad döntése, „akaratszabadsága”, mert ő csak a lelkiismerete szerint dönthet. A gyarló ember látszólag szabad, ő dönthet máshogy is, tehát a rossz javára, de ez nem valódi lehetőség, ez csak a kötelesség halogatása, megcsúfolása.

5.     Boldogság, Bárki, bárhol, bármikor boldog lehet, ha elég erkölcsös ahhoz, hogy belássa a hiányosságait, felmérje valós képességeit, lehetőségeit, és a céljait a lehetőségeihez tudja igazítani.

6.     Boldogság, Boldog és szabad csak az lehet, aki az önbecsülését jogosan, saját érdemei, értékei segítségével szerezte.

7.     Boldogság, Ne azon bosszankodj, hogy más mi minden rosszat követ el, veled szemben is (ez az ő lelki nyomorát tükrözi csak), hanem azon örvendezz, hogy te magad mennyi jót teszel, másokért is (amiért a közösség szeretetét és a tiszta lelkiismeretet nyered el)! És megnyugszik a lelked… A tiszta lelkiismeret pedig maga a boldogság, annak igen magas foka.

8.     Boldogság, A boldogság nélkülözhetetlen feltétele az, hogy az egyén tisztában legyen mindenkori helyzetében azzal, hogy mi a legfontosabb tennivalója az élet fenntartásáért, valamint az is,  hogy a tőle telhetőt meg is tegye ennek a célnak az érdekében. 

8/a Bűntetés, --- Az isten nem bottal ver: Ahogy a gyermekét elkényeztető szülő megkapja méltó bűntetését gyermeke örök kiskorúságában, önzésében, antiszocialitásában, antiszolidáris viselkedésében, úgy a társadalom látszólag "győztes" felső része is elnyeri méltó bűntetését a kisemmizettek által spontán támogatott aljas hatalom létrejöttében és fennmaradásában.

9.     Bűnbakképzés, A siker egyik titka, hogy eredményesen és feltűnés nélkül sározd a vetélytársaidat... :-) 

10.                       Bűnbakképzés, A társadalomnak nincs saját akarata, ezt csak az uszítók és az ostobák állítják! A társadalom belőled és a többi emberből áll, és mindenkinek saját akarata van, ezek összegződnek, és ebből lesz a társadalom akarata! A társadalom az egyik leggyakrabban alkalmazott megszemélyesített bűnbak.

11.                       Bűnbakképzés, Ahelyett, hogy végre szembenéznénk képmutatásunkkal és általában rosszra vivő természetünkkel, bűnbakok végtelen sorát alkotjuk meg, mint a különböző izmusok vagy bizonyos emberek, embercsoportok, népek.

12.                       Bűnbakképzés, Az alkohol és a kábítószer nem ok, hanem okozat, következmény. Viszont kitűnően alkalmas bűnbaknak, arra, hogy a valódi okot – a könyörtelen hamis önbecsülési kényszerünket, a gyarlóságunkat és a képmutatásunkat – elrejtsük mögéjük.

13.                       Bűnbakképzés, Az uszítók gyártják a gyűlölködőket, azok pedig az ellenséget, a bűnbakokat...

14.                       Bűnbakképzés, Egyszerűbb bűnbakot állítani, mint a hibáidat elismerni.

15.                       Bűnbakképzés, Mindig jót mulatok, amikor a nagyszájúak olyan társadalmi jelenségek ellen hadakoznak, amelyeket maga az emberi természet hoz létre az ő rosszravivő hajlamaival. Ez olyan, mintha a görény fintorogna attól a bűztől, amit ő maga bocsájt ki…

16.                       Bűnbakképzés, Olyan élőlény, olyan felelős, élő entitás, hogy (fogyasztói) társadalom, nincsen. A (fogyasztói) társadalom mi magunk vagyunk, maga az emberiség, pontosabban az emberiség lustasága, fényűzése, nagyzolása, önzése stb. Tehát hatásvadász hazug képmutatás, ha valaki a (fogyasztói) társadalmat hibáztatja a környezetrombolásért vagy akármi másért. Mi magunk vagyunk a felelősök mindenért!

17.                       Bűnbakképzés, Rasszizmus, A rasszizmus oka a legrövidebben az, hogy a bűnbakképzésre és a kirekesztésre való hajlam velünk születik, a minden emberre érvényes emberi természet része, és nem opcióként, hanem ösztönös kényszerként, amelyet fel lehet uszítani, szítani a szélsőségesek által.

18.                       Bűnbakképzés, Sátán, A sátán (az egyetemes bűnbak) az ember legjobb barátja, mert hozzá képest a leggonoszabb ember is csak tanonc a pokolban. Ha ő nem lenne, kiderülne, milyen valójában az emberiség…

19.                       Bűnbakképzés, Tisztességes állampolgárok mellett hány percig lehetne hatalmon egy diktátor? A diktátort szidni, ez a leggyávább és a legképmutatóbb pótcselekvés és bűnbakképzés, a figyelem elterelése a saját erkölcsi alkalmatlanságunkról!

20.                       Bűnbakképzés, A bűnbakképzés sem rejti el a bűnbakképző esetleges hitványságát… 

21.                       Bűnbakképzés, A korrektség, az antirasszizmus mindenkire nézve kötelező! A bűnbaknak állított kisebbségekre is.

22.                       Demokrácia, A demokrácia a szolidaritás társadalmi megnyilvánulása.

23.                       Demokrácia, A demokrácia magas erkölcsű társadalom, és ez alacsony erkölcsű emberekkel nem megy!... 

24.                       Demokrácia, A társadalmi demokrácia pedig egyenesen következik a biológiai demokráciából, az abban megfogalmazott lehetőségek és kötelezettségek lehetségessé és egyben kötelezővé teszik, hogy az emberiség valódi demokráciában éljen.

25.                       Demokrácia, A társadalmi, lényegében biológiai demokrácia megköveteli az összes társadalmi jelenség átértékelését, a társadalmi munkamegosztás összes fajtájának a megbecsülését. Az egyszerű munkákat már csak amiatt is meg kellene becsülni, mert a szerényebb képességűek csak ezek elvégzésére képesek, de ők ebbe a képességeik legjavát adják, és így ugyanannyi megbecsülés jár nekik, mint a zseninek, akiből atomfizikus lesz!

26.                       Demokrácia, A tényleges gazdasági demokrácia, gazdasági szolidaritás nélküli akármilyen demokrácia csak mind szemfényvesztés, csalás, parasztvakítás, az nem demokrácia!   

27.                       Demokrácia, A biológiai demokrácia fogalma: annak a megfogalmazása, annak a kifejezése, hogy egyetlen fajhoz tartozunk és az ebből következő erkölcsfilozófiai megállapítások.

28.                       Demokrácia, A demokrácia az a társadalmi rendszer, ahol papíron a nép uralkodik, a legnemesebb eszmék érvényesülnek, élükön a tiszta erkölccsel... A valóságban ez nem így van, de még mindig az ún.  demokrácia az, ahol ezt az eszményi helyzetet a legjobban megközelítik.

29.                       Demokrácia, Aki nem elég erkölcsös, az demokratának sem elég jó…

30.                       Demokrácia, Az emberiség csakis valódi demokráciában lesz képes fennmaradni.

31.                       Demokrácia, Demokrata csak rendes ember lehet.

32.                       DemokráciaA demokráciát csakis a közvélemény erkölcsi ereje képes létrehozni és megtartani. 

33.                       Diktatúra, A diktatúra megjelenése azt jelzi, hogy a társadalom erkölcsileg a mélyponton van, hiszen különben nem tűrné maga fölött a diktátort…

34.                       Diktatúra, Aki valóban szereti a népét, az nem tűri el, hogy több százezer gyermek éhezzék, több millió ember nyomorogjon, és az nem uszít gyűlölködésre a nép körében senki ellen.

35.                       Diktatúra, Akivel mindenki egyetért, megzápul az agya. Mint pl. a diktátoroknak…

36.                       Diktatúra, Akkor aláznak meg, ha hagyod magad! Minden diktátor annyi nyomort bocsájt az alattvalókra, amennyit azok még hajlandóak elviselni, és annyira aljasítja el őket, amennyire még hajlandóak elaljasodni; tehát gyűlölködni, kirekeszteni, másokat lenézni, bűnbakot képezni; emberi mivoltukat megtagadni…

37.                       Diktatúra, Az emberiség azért engedi működni a diktátorokat, mert a demagógia kielégíti a tömegek aljas (rosszravivő) ösztöneit: a falkához tartozás kényszerét, a rangsorjavítás kényszerét és az önszépítő önámítás kényszerét, ismertebb nevükön így együtt: a hamis önbecsülés kényszerét, a gyarlóságot. Ha elismerné az emberiség, hogy ez mind benne van az emberi természetben, akkor történelmi léptékkel mérve pillanatok alatt megjavulhatna az életünk itt a Földön, mert azután már nem lehetne ezzel hülyíteni és uszítani a tömegeket. De nem, inkább rohadjon szét a világ, csak ne kelljen elismerni, hogy ilyen az emberi természet, hogy az érvényesülés a csaláson és az aljasságon alapszik, amióta csak az ember az eszével „kiemelkedett” (?!) az állatvilágból…

38.                       Diktatúra, Demagóg, aljas, uszító, gyűlöletkeltő diktátor mindig akad, de te csak magadra haragudhatsz, ha nem tudsz ellenállni az uszításának.

39.                       Diktatúra, Diktatúra ott van, ahol sokkal több a sunyi, bunkó, önző, gyűlölködő ember, mint a tisztességes.

40.                       Diktatúra, filozófia, A hamis lelkületű, hazug és hiú filozófus, folyamatosan rombolva rossz példájával és hazug szavaival országa és a világ gondolkodását, sokkal nagyobb kárt okoz, mint egy diktátor. Mert a diktátort az erkölcsileg felemelkedő nép elzavarja, de ha erkölcsi felemelkedését hamis próféták gyengítik, örökké fennmarad a diktatúra.

41.                       Diktatúra, Ha a diktátort éltető okokat nem szűntetjük meg, hiába támadjuk a diktátort, legfeljebb új jön helyette. A baj csak az, hogy a diktátort mi magunk éltetjük, mert hagyjuk magunkat (a társadalmat) az uszításától űzetve a gyűlölködésbe, a kirekesztésbe hajszolni és megosztatni.

42.                       Diktatúra, A diktátor az diktátor… Te vagy a hibás, mert hagyod diktálni. 

43.                       Diktatúra, A diktátor hatalomra jutása a társadalom erkölcsi állapota mélypontját jelzi.

44.                       Diktatúra, A diktátor olyan, mint a rossz anya. A rossz anya erkölcsileg egy életre elrontja, elkényezteti a kisgyermeket, a diktátor pedig elkényezteti az embereket a saját nemlétező nagyszerűségükkel, nemzetük kiválóságával és a bűnbaknak kikiáltott társadalmi csoportok gyalázásával, és ezzel megnyomorítja a reábízott életeket…

45.                       Diktatúra, A diktátorok és a diktatúrák az emberiség vírusai. Az emberiség immunrendszere pedig az erkölcs. A diktátor, mint vírus, ezt az immunrendszert támadja, próbál áthatolni védőfalán. Ez átmenetileg sikerülhet is neki, de mint pl. az influenzánál is, egy idő után az immunrendszer felülkerekedik. Ebben bízhatunk egyedül, az emberiség erkölcsi épségében, immunitásában, védekező képességében.

46.                       Diktatúra, A diktatúra azokat az országokat sújtja, ahol olyan mélyre sűllyedt a közerkölcs, akkora a korrupció, annyit lopnak a fejesek, és akkora az elvtelen összefonódás, hogy a nép már az elit egyetlen csoportjában sem bízik, és arra szavaz, aki a legtöbbet ígéri gátlástalanul, és a nép veleszületett rasszista hajlamait a leginkább kielégíti.

47.                       Diktatúra, A diktatúrában nem a diktátor uralkodik, hanem a társadalom (az ember) énjének a rosszabbik fele uralkodik a társadalom (az ember) énjének a jobbik fele fölött.

48.                       Diktatúra, Minél okosabb és minél nagyobb gazember a diktatúrában egy tolvaj-gazember, annál magasabb rangot kap a bürokratikus gépezetben a többi „seggen ülő tolvajtól”, a legfőbb címeres gazemberektől.

49.                       Élet értelme, Az eddigi filozófia szerintem a történelemben egymást követő nagy filozófusok körül kialakult kultusz, az illető elme sajátos önámítási módszere átvétele, és szerintem mára már csak érdekes olvasmány, de semmilyen eligazítást nem nyújt az élet lényegéről, amelyet a filozófiának mostanáig sem sikerült megtalálnia, ami nem csoda, mert az ember annyira nagymértékben önámító és a hamis önbecsülési kényszere olyan erős, hogy erre ezidáig egyszerűen képtelen volt. Ez, tehát az élet lényege szerintem abban áll, hogy mindenáron fenn akar maradni, és minthogy az erkölcsösség az élet fennmaradása legfőbb feltétele, így az élet értelme az erkölcsi fejlődés.

50.                       Élet értelme, Az emberi élet értelme az erkölcsösség minél magasabb foka elérése, mert emberi viszonylatban az erkölcs az evolúciós siker, az élet fennmaradása legfőbb feltétele.

51.                       Élet értelme, Egy nagy író mondta a sikeres újságírás titkáról: csak annyi, hogy az igazat kell írni, nem szabad hazudni, csalni… A sikeres kereskedés titka pedig köztudomásúan: nem szabad csalni… És a maradandó, értékes, sikeres, tisztességes élet titka is, ezek után meglepő módon: nem szabad csalni!

52.                       Emberi méltóság, Ha valakit gazdasági, de különösen, ha erkölcsi értelemben letipornak, megaláznak, az árt az evolúciónak (az élet lényegének, a fennmaradásnak), mert így az illető nem képes kifejteni áldásos tevékenységét az evolúció javára, sőt, a hátrányba kerülése miatti bosszúja felborítja a társadalom békéjét, és így sokkal több hátrányt okoz a társadalom számára, mint amekkorát neki kellett elszenvednie, amikor hátrányos helyzetbe hozták. Tehát az evolúció szempontjából a szolidaritás létfontosságú, bárkinek a kiközösítése, hátrányos helyzetbe hozása árt a közös ügynek, az evolúciónak, az élet fennmaradásának, a kirekesztés mindenképpen negatív eredményű mozzanat a társadalom, sőt, az élet(esélyeink) számára. Mindez globális szinten is igaz!

53.                       Emberi méltóság, Akármilyen rossz ember vagy is most, én akkor is embernek tekintelek, mert bízom benned, az emberi méltóságodban, abban az akaratodban, hogy jobb emberré válsz…

54.                       Emberi méltóság, Az emberi méltóság – a jog a méltóságra, a tiszteletre - a biológiai demokráciából következik, ez azt jelenti, hogy minden embernek születésénél fogva megjár az erkölcsi bizalom, az erkölcsi tiszta lap induláskor, és annak a joga, hogy ezt a lapot csak ő maga szennyezhesse vagy tarthassa tisztán. Tehát erkölcsileg tiszta lappal indulhat mindenki.

55.                       Emberi méltóság, Az emberi méltóság lényegében az önbecsüléshez való jog, de mivel az önbecsülésünk a gyarlóságunk miatt szinte mindig hamis önbecsülés, ezért az emberi méltóságot úgy is fel lehet fogni, mint az egyén önámításhoz, az önszépítő önámításhoz való jogát.

56.                       Emberi személyiség, Az emberi személyiségnek a lelkiismerettől független része a tudat, amely az ésszerűségen alapszik, míg az öntömjénezés, az önámítás fölébe nem kerekedik.

57.                       Emberi személyiség, Az emberi személyiséget szerintem főként az határozza meg, hogy a saját belső, rosszravivő késztetéseinek, kísértéseinek  mennyiben képes és hajlandó ellenállni, erkölcsös választ adni. Ennek az ellenállásnak a mértéke az egyén erkölcsösségének a mértéke. Az emberi személyiséghez tartozik az is, hogy ahelyett, hogy szembenézne a hátrányos tulajdonságaival, hibáival, önámítást-képmutatást alkalmaz ezekkel kapcsolatban; az önámítási-képmutatási módok összessége szintén az emberi személyiség egyik meghatározója.

58.                       --- Emberi személyiség, Az erkölcsösség mértéke egyénenként változik, ez az emberi személyiség legfontosabb ismérve.

59.                       Emberi természet, A púpos egyszerűen csak nem tetszik, a leprástól csak undorodnak, de az őszintét gyűlölik, megvetik és meg is ölik...

60.                       Emberi természet, A társadalom mozgatórúgói az emberi igények, ezek viszont az emberi természetből fakadnak. Az emberi természet bemenő jelei, mozgató rúgói, a reánk ható ösztönös késztetések minden embernél ugyanúgy működnek, elemezni tehát mindenekelőtt az általános emberi természetet szükséges és érdemes.

61. X                       Emberi természet, A valódi emberi természet három legfontosabb alap-eleme a három legfontosabb ösztönös kényszerünk (szerintem): a falka-ösztön (a közösséghez tartozás kényszere), a rangsor-ösztön (a rangsorkényszer, az önbecsülés kényszere) és az önámítás, amely ezeket kiszolgálja minden aljasság (hazugság, gonoszság, gőg, képmutatás, irigység, nagyzolás, stb.) árán is. Ezek együttesen alkotják az ún. "gyarlóságot", az emberi esendőséget, a rosszravivő emberi természetet. Aki küzd a gyarlósága ellen, az erkölcsös, aki nem, az csaló és öncsaló, önámító és képmutató, mindenképpen hazug, nem rendes ember.

62.                       Emberi természet, Ahhoz, hogy visszaforduljunk a szakadék széléről és elinduljunk az élhető emberi világ felé, a közös emberi vonásokat kell megtalálnunk, tudatosítanunk és mindenkinek világosan a tudomására hoznunk. Ez szerintem az egyetlen út a jövőbe.

63. X                       Emberi természet, Aki azt meri állítani, hogy én nem vagyok jó keresztény, majd jól lepofozom!

64.                       Emberi természet, Aki érti az emberi természet mozgatórúgóit, annak sokkal kevésbé fájnak a kapott lelki sebek, megaláztatások.

65.                       Emberi természet, Aki gőgösen felvág arra, hogy ő „jó keresztény”, az még embernek sem jó, nemhogy kereszténynek…

66.                       Emberi természet, Az egyik legfontosabb kötelessége minden embernek: „Ismerd meg önmagad!” Mert ha magadat jobban megismered, akkor egyúttal megismerted az emberi természetet, ezzel az összes ember indítékait, és könnyebben el tudod fogadni őket.

67.                       Emberi természet, Az emberi faj bizonyítottan rosszravivő természetű, de nem eleve rossz! A rosszaság ott kezdődik, ha valaki nem küzd a rosszravivő késztetései, az elvtelen élvezetvágya ellen!

68. X                       Emberi természet, Azt mondják, hogy isten szereti a jókat és ezt azzal mutatja meg, hogy megpróbáltatásokat bocsájt rájuk. Valójában pedig szerintem az, aki jó, mert a lelkiismerete szerint él, az törvényszerűen kerül összeütközésbe a társadalommal, melyet emberek alkotnak, a gyarló, képmutató, csaló, rosszra vivő, mindig a könnyebb és nem a helyes utat követő emberi természettel megverve. Így eleve úgy tűnik, mintha az isten hozná próbatételül rossz helyzetbe a jó embereket.

69.                       Emberi természet, Csak akkor nyílik esély számunkra, ha a hibát nem a másikban, hanem saját magunkban és az egységes emberi természetben keressük.

70.                       Emberi természet, Ha továbbra is egymással harcolunk, ember az ember ellen, nemzet a nemzet ellen, vallás a vallás ellen, nem pedig egységes emberiségként küzdünk a megmaradásunkért, akkor nem lesz jövőnk. Csak akkor van esélyünk, ha a hibát nem a másikban, hanem saját magunkban és az egységes emberi természetben keressük.

71.                       Emberi természet, Márai szerint a provincializmus ellen csak a műveltség hatásos. A rasszizmus ellen pedig szerintem az ösztönös kényszereinknek, az emberi természetnek a mélyebb ismerete lesz hatásos.

72.                       Emberi természet, Minden káros társadalmi jelenség az emberi természetből fakad.

73.                       Emberi természet, Minél bölcsebb vagy, annál szélesebb körben veszed figyelembe a dolgokat; és minél tisztességesebb vagy, annál szélesebb körben vagy képes ez alapján dönteni.

74.                       Emberi természet, Nincs értelme vallásfilozófiával és elvileg a vallásokkal foglalkozni, mert ezek csak az emberi természet tünetei, a vallások az emberi önámítás csoportba verődése eredményei; magát az emberi természetet kell mélyebben megismerni, na, annak van értelme.

75.                       Emberi természet, A metafizika nem létezik! – mondta Wittgenstein. „Miért, az objektív megismerés talán létezik, létezhet a szubjektív emberiség részéről?” – kérdezem én… És egyáltalán: létezik így olyan, hogy filozófia? Objektív megismerés hiányában? És ha nem, akkor miről beszélünk? Miért nem a valódi emberi természetről beszélünk?

76.                       Emberi természet, A politika az emberi igények megtestesülése, az emberi igények az emberi természetből származnak, ezért ha helyesen akarunk politizálni, akkor az emberi természetet kell jobban megismernünk.

77.                       Emberi természet, Az őszinte mind bolond! - tartja a néphit. Nos, ennyit az emberi természetről…

78.                       Emberi természet, Mindenki maga dönt, de nyilvánvalóan könnyebb erkölcsösnek lenni, ha megértettük, hogyan is működik az emberi természet, az emberi személyiség, és ha tudatában vagyunk annak, hogy a legnagyobb virtus, a legnagyobb érték a jóság.

79.                       --- Emberi természet, A politika az emberi igények megtestesülése, az emberi igények az emberi természetből származnak, ezért ha helyesen akarunk politizálni, akkor az emberi természetet kell jobban megismernünk.

80.                       --- Emberi természet, A társadalmi egyenlőség csak illúzió, mert az emberi természetet a létfenntartó ösztöneink irányítják, és senki nem akar a másikkal egyenlő lenni, inkább ösztönösen le akarja győzni. A társadalmi egyenlőségre belátható időn belül nincs esély, hiszen a létfenntartási küzdelem nemcsak a fajok között, hanem a fajokon belül, így a fajunk egyedei között is zajlik. A társadalmi egyenlőséget csak megközelíteni lehet, mint minden eszményt, ideális mértéket. A társadalmi egyenlőségre csak akkor lesz esélyünk, ha felismerjük és elismerjük, hogy a legnagyobb érték az emberiség érdekeiért hozott áldozat.

81.                       --- Emberi természet, A természetben minden a könnyebb utat keresi, és ez ott természetes is; de az emberi társadalomban ez az út a pokolba vezet!

82.                       --- Emberi természet, Amíg az ember-tudományok el nem ismerik, hogy a minden embernél egyformán működő emberi természet mindenkinél ugyanazon ösztönös késztetések alapján működik és hogy az emberi természet eleve rosszravivő és uszítható, addig nem lehet leleplezni a kirekesztési, megbélyegzési, uszítási stb. szándékot és tevékenységet.

83.                       Erkölcs az Univerzumban, Az emberi erkölcs az én olvasatomban az emberi faj létérdekei mindenek elé helyezése, a legtisztább erkölcs szerintem azt jelenti, hogy minden tőlem telhetőt megteszek az élet fennmaradásáért, tehát nem (csak) az emberi faj, hanem az egész természet érdekeit tartom szem előtt. Az univerzum erkölcse (a teljes világegyetem erkölcse) hasonló lehet.

84.                       Erkölcs az Univerzumban, Lehet, hogy a földi élet és minden élet-csíra a világmindenségben azt a látszólag leküzdhetetlen nehézséget próbálja meg leküzdeni, megoldani, hogy az egyedi lét (és így a faj ill. az élet) fönnmaradása biztosításához használt szabályozó (jutalmazó ill. bűntető) érzések hatását hogyan lehet kordában tartani, és megakadályozni azt, hogy a jutalmazásra használt boldogság- illl. gyönyör-érzés elérése ne váljék öncéllá.

85.                       --- Erkölcs, A becsület a legnagyobb luxus, a legszegényebb csaló is gazdagabb, mint a leggazdagabb becsületes ember. 

86.                       --- A jó ember akkor is jó marad, ha minden gonosz őt gyalázza. Sőt, attól kezdve hozzájuk képest még jobbnak számít.

87.                       --- A jók paradoxona az, hogy szerények, pedig ők lehetnének a legbüszkébbek magukra!

88.                       --- A legáltalánosabb értelemben az erkölcsös az, aki (ami) elősegíti az élet fennmaradását. A legszomorúbb, de a legfontosabb is egyben: maga a társadalom, az emberiség, az Ember sem érdekelt a (mostani szemléletével nézve) sok-sok nehézséget okozó (erkölcsi) megújulásban. S végülis az emberiség túlnyomó részét nem a filozófusok, szociológusok stb. alkotják, hanem az ún. egyszerű emberek.

89.                       --- A legáltalánosabb értelemben erkölcsös az, aki (ami) elősegíti az élet fennmaradását.

90.                       --- A legértékesebb emberek középen állnak a politikai skálán, így minden irányból őket szidalmazzák…

91.                       --- A legfontosabb biotechnológia az emberiség erkölcsi fejlődése (lenne...)!

92.                       --- A legnagyobb értéket, a nagy művészi alkotásokat az igaz, nagy művészek hozzák létre a katarzis által, melyet műveik keltenek. Ez az egyetlen módja az erkölcsi színvonalunk fejlesztésének, és így az élet fenntartásának.

93.                       --- A legtöbb ember számára az erkölcs a legkirekesztőbb, a legbosszantóbb intézmény…

94.                       --- A lenézett „primitív” népek, társadalmak állnak erkölcsileg a legmagasabb fokon: életük állandó sokadalomban telik, az elidegenedést nem ismerik, a képmutatást még csak tanulják.

95.                       --- A metafizika nem létezik! – mondta Wittgenstein. „Miért, az objektív megismerés talán létezik, létezhet a szubjektív emberiség részéről?” – kérdezem én… És egyáltalán: létezik így olyan, hogy filozófia? Objektív megismerés hiányában? És ha nem, akkor miről beszélünk? Miért nem a valódi emberi természetről beszélünk?

96.                       --- A népszerű szónok azt mondja, amit hallani akarnak tőle, a becsületes szónok pedig azt, amit tisztességesnek gondol.

97.                       --- A politikai oldalak és az emberi értékek kibékíthetetlen ellentétben vannak egymással, minél szélsőségesebb nézetekről van szó, annál inkább. Az abszolút erkölcsös, értékes ember a politikai skálán középen helyezkedik el. Ilyen ember azonban nincs, a középre, mint ahogy a tökéletességre is, legfeljebb törekedni lehet.

98.                       --- A reális, helyes értékrend egyenlő az erkölccsel.

99.                       --- A rendes ember állandóan kétségeiről számol be, legfőképpen saját magával kapcsolatban. A gőgös ember pedig mindenkit kioktat mindenben.

100.                  --- A rendes ember magán uralkodik, a rossz ember másokon.

101.                  --- A rosszaság mindig pótcselekvés, előre csak a jóság visz.

102.                  --- A saját érdekeinket a közösségének alárendelni, ez az egyik legnehezebb feladat! ()

103.                  --- A sérelmek nem mentenek föl a sértők kirekesztésének a bűne alól.

104.                  --- A társadalmi elfogadottság még nem jelenti azt, hogy az elfogadott ember vagy dolog tisztességes is…

105.                  --- A társadalmi elidegenedés okozta magány egyfajta jól megérdemelt magánzárka: minél önzőbb (emberekből áll) a társadalom, tagjai annál inkább elszigetelődnek egymástól.

106.                  --- A természetben minden a könnyebb utat keresi, és ez ott természetes is; de az emberi társadalomban ez az út a pokolba vezet!

107.                  --- A tisztességnek nincsenek érvei, mert az emberiség nem engedte még megfogalmazni sem őket, annyira nem akar tudomást venni a tisztesség követelményeiről…

108.                  --- A tudomány a legfontosabbat, az erkölcsöt egy fikarcnyit sem erősítette, kiszolgálja viszont az összes, nyilvánvalóan erkölcstelen igényünket: a lustaságot, a fényűzést, a hatalom-vágyat stb.

109.                  --- A tudósok zöme azért zárkózik el az új irányzatok megismerésétől, mert a gyökeresen új megoldások feleslegessé teszik az öreg vaskalaposokat…

110.                  --- Aki elismeri, hogy az emberiség egyetlen fajt képez, tehát minden emberre ugyanazok az ösztönös kényszerek hatnak, és ezek a kényszerek az emberi agy és értelem megjelenése és az észbeli képességek magas fejlettsége miatt öncélúvá, zömmel rosszra csábítóvá váltak, az elismeri, hogy a minden emberre érvényes emberi természet eleve rosszravivő hajlamú. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy mindenki azonos erkölcsi lehetőségekkel és ebből kifolyóan azonos erkölcsi kötelezettségekkel rendelkezik és ezekkel indulhat neki az életnek.

111.                  --- Amíg az emberiség lényegében abban versenyezik, ki a rosszabb, csak romlani fog a helyzet. Majd ha a jóság lesz „a legnagyobb virtus”, a vetélkedés tárgya, akkor csillan meg az esély a hosszútávú jövőre…

112.                  --- Attól, hogy a mélyen tisztelt társadalom eltűri, hogy a politikusok korruptak legyenek, még nem kellene annak lenniök!

113.                  --- Az a filozófus semmit nem ér, aki akár a társadalmi igényekhez, akár a hatalomhoz igazodik.

114.                  --- Az állatoknál az az erkölcsös, „aki” maradéktalanul engedelmeskedik a létfenntartó ösztöneinek (hiszen az erkölcs feladata az evolúció, a létfenntartás szolgálata), az embernél pedig az, aki nem, tehát aki nem enged az emberi ész megjelenése miatt mára már rosszravivővé vált létfenntartó ösztöneinknek, az emberi gyarlóságnak, vagyis a hamis önbecsülés kényszerének, általánosságban: az öncélú, elvtelen örömszerzési- és önbecsülési kényszerének.

115.                  --- Az az anya, aki elkényezteti gyermekét (hogy örökre magához láncolja, mérhetetlenül önzőn), mély csapdába löki őt, mert az anya kényeztetését soha, senki nem akarja (és nem is tudja…) majd felülmúlni, és az ilyen ember egész életében szenvedni fog a hatalmas egójától és a mérhetetlen önzésétől…

116.                  --- Az az ún. erkölcs, amely csak egy közösségen (népen, országon, kultúrán, valláson stb.) belül érvényes, nem emberi erkölcs, hanem csak az illető közösség rendészeti kódexe, és csakis azt a közösséget védi… Az erkölcs az, amely minden emberre érvényes, és ez csakis a mindenkiben meglévő azonos tulajdonságokon, képességeken alapulhat. Ez az erkölcs a teljes emberiséget, sőt, a természeti környezetet is védi, ami egyébként az emberiségnek is létérdeke.

117.                  --- Az egyetlen hiteles bírálat a példamutatás.

118.                  --- Az ember a rosszat csak kínjában, kétségbeesésében követi el, mert mindig mindenki jót cselekedne, ha ez nem volna oly nehéz.

119.                  --- Az emberi élet értelme az erkölcsösség elérése, mert emberi viszonylatban az erkölcs az élet fennmaradása legfőbb feltétele.

120.                  --- Az emberi erkölcs az én olvasatomban az élet fennmaradása érdekei mindenek elé helyezése, a legtisztább erkölcs szerintem azt jelenti, hogy minden tőlem telhetőt megteszek az élet fennmaradásáért, tehát nem (csak) az emberi faj, hanem az egész természet érdekeit tartom szem előtt. Az univerzum erkölcse (a teljes világegyetem erkölcse) hasonló lehet, de az univerzumról még nem tudunk eleget, így az érdekeit sem tudom meghatározni, de hasonló lehet az ittenihez.

121.                  --- Az emberiség erkölcsi válságából a kiutat nem mások megalázása, kicsinyítése, hanem saját magunk felemelése, fejlesztése jelenti. Ehhez az önismereten, az önkritikán és az önmérsékleten át vezet az út.

122.                  --- Az emberiség megmaradása legfőbb feltétele az, hogy megalkossuk a közös, emberiségi szintű erkölcs fogalmát, és tudatosítjuk, hogy érvényesüljön.

123.                  --- Az emberiség választhat: vagy megküzd az életéért, nagy, önmagával folytatott küzdelemben,”magát megtagadva” jobb, erkölcsösebb útra térvén, vagy vígadva - az erkölcsi fertőben lubickolva - sűllyed a világgal együtt a pokolba…

124.                  --- Az embert a nagyobb esze különbözteti meg az állatoktól. De erkölcsileg messze elmarad tőlük, mert az állatok mindig engedelmeskednek az evolúciónak az ösztönök formájában megjelenő parancsainak, tehát a maguk evolúciós szintjén erkölcsösek, míg az embernél ez az egyéni önzés és a hamis önbecsülés kényszere miatt szinte soha nem teljesül...

125.                  --- Az erkölcs a legnagyobb virtus, mert a világ legnehezebb feladata erkölcsösnek lenni.

126.                  --- Az erkölcs a lehetséges legjobb közös nevező az összes ember számára, még ha ezt így ma még senki nem mondja is ki ilyen nyíltan. Sőt, tovább megyek: Az erkölcs az evolúció, az élet fennmaradása legfőbb záloga, és egyébként ez az egész eszmefuttatás is egyértelműen bizonyítja, hogy az erkölcs nem csoport-fogalom, hanem az egész emberiségre érvényes, oszthatatlan, egységes jelenség.

127.                  --- Az erkölcs a mai paradigma szerint a közösségünkhöz való igazodást, hűséget jelenti. Ez még rendben is volna akkor, ha az egész emberiséget tekintenénk a közösségünknek, és az ő érdekeit (a mi érdekeinket!!!) néznénk, vagyis igazságosak, becsületesek lennénk egymáshoz.

128.                  --- Az erkölcs a mostani felfogás szerint az egyént magába foglaló közösség érdekeinek és szokásainak való megfelelést jelenti. Valójában az erkölcs a teljes élővilág szolgálatát jelenti. Minél nagyobb közösséget tekint a sajátjának az egyén, erkölcsei annál inkább megközelítik a valódi, eszményi erkölcs fogalmát.

129.                  --- Az erkölcs az evolúció érdekeit, az életet, a közösséget védi, az erkölcstelenség pedig az egyéni önzés, az életre való alkalmatlanság megnyilvánulása.

130.                  --- Az erkölcs emberiségi érvényességű fogalom, hiszen az evolúció nem népenként, kultúránként, hanem emberiségre szabottan alakult ki, és Konrad Lorenz meghatározása is ezt erősíti meg (miszerint azok a kulturális vonások, amelyek minden kultúrában megjelennek, öröklött vonások). Tehát a lelkiismeret is ilyen, mely a létfenntartó ösztönök késztetései következtében az erkölcsösség irányába lökdös minket, mert az erkölcs a fennmaradás, az evolúció legfőbb feltétele, tehát emberiségi léptékű fogalom. 2016. 06. 05.

131.                  --- Az erkölcs fogalma nálam: „Az erkölcs a rosszravivő ösztönös késztetések, az erkölcstelen „könnyebb út” választása elleni küzdelem,
az a törekvésünk, amellyel az öncélú élvezethajszolás, a vágyaink önállóvá válása, elhatalmasodása ellen fellépünk.
Az erkölcs a létfontosságú küzdelmünk saját elfajult vágyaink ellen, és azt a rombolást ellensúlyozza, amelyet az ember hedonista, opportunista, hazug, önámító-képmutató természete, élvezethajszolása okoz az evolúció hatékonyságában, ezáltal az élet fennmaradása esélyeiben."

132.                  --- Az erkölcs fogalmába a fajon belüli szolidaritás (a globális szolidaritás) is beletartozik. Ez azonban szinte teljesen hiányzik. Ebből is látszik, mennyire elaljasodott az ember. 

133.                  --- Az erkölcs fogalmába a fajon belüli szolidaritás is beletartozik. Ez azonban szinte teljesen hiányzik. Ebből is látszik, mennyire elaljasodott az ember.

134.                  --- Az erkölcsösség mértékét, az ember értékét az határozza meg, hogy valaki milyen mértékben engedelmeskedik a lelkiismerete, vagyis az életfenntartó ösztönei utasításainak. És mivel lelkiismerete minden embernek van, így a vallástalan ember is lehet éppen olyan erkölcsös, értékes, mint egy vallásos ember!

135.                  --- Az erkölcstelenség az önbecsapáson, az önszépítő önámításon alapul, így az erkölcstelen ember, hatalom eleve képtelen helyes, a közjó és az élet alapvető érdekeit kielégítő döntéseket hozni. 

136.                  --- Az érvényesülés pofonegyszerű, ha az erkölcsi elveket sikerül figyelmen kívül hagyni.

137.                  --- Az igaz ember az, akinek a lelke tiszta fehér vászonba öltözött, legyen bár kopott ruhájú és szegény. A csőcselék pedig az, akit más ellen lehet uszítani, járjon bár szép ruhában és legyen bár gazdag.

138.                  --- Az önámítás nem más, mint lelki önkielégítés.

139.                  --- Az öregség rákényszerít az erkölcsi fejlődésre!

140.                  --- Az ún. „emberi tartás” az erkölcsösség megnyilvánulása. Ha a tartás nem az erkölcsösséghez igazodik, akkor csak a képmutatás egy fajtája!

141.                  --- Az, hogy a rosszak érvényesülni tudnak, főként a társadalom, az emberiség -- az ember! -  szégyene!

142.                  --- Azért misztifikálják az erkölcsöt és tolják át a metafizikai (transzcendens, képzelt) szférába, hogy ne kelljen az erkölcsi követelményekkel szembenézni. Így eleve megfoghatatlan jelenségnek állítják be. Pedig az erkölcsnek nagyon egyszerű, de magasztos célja van: hogy az élet fenntartását segítse. És egyáltalán nem transzcendens jelenség az erkölcs, hanem a létfenntartó ösztöneink késztetéseivel szemben tanúsított ellenállásunk.

143.                  --- Azért nincsenek tisztességes politikusok, mert rendes ember nem áll sem bohócnak, sem martalócnak. Ha meg mégis, akkor nagyon hamar kicsinálják, mert a rendes ember annyira fölötte áll a politikusoknak, hogy nem tűrik el maguk között. És nem mellékesen, a gyarló-képmutató társadalom sem tűri el őt a tőle, miatta várható magasabb erkölcsi követelmények miatt.

144.                  --- Azt, hogy társadalmi (közösségi) erkölcs nem létezik, legfeljebb társadalmi (közösségi) normák és társadalmi képmutatás, az is bizonyítja, hogy a diktatúrák egyáltalán létezhetnek! Hát (közösségi) erkölcs az, amely megengedi, hogy a saját országában olyan személy ill. banda uralkodjék, aki ill. ami tönkreteszi az országot, szemernyi részvét, szolidaritás sincs benne a nyomorgók iránt, tesz az esélyegyenlőségre, és általában, láthatóan lenézi és semmibe veszi a társadalom szegényebbik felét?

145.                  --- Bár ma már ismert a legújabb kutatásokból, hogy a génjeinkre hatnak a gondolatok is, de úgy látszik, még ez sem elég gyors ahhoz, hogy az erkölcsi szempontok kellő iramban öröklődjenek, így a tudományos-technikai eredmények által okozott megsemmisítő képesség növekedése egyre jobban lehagyja az erkölcs növekedését, fejlődését. Ez okozza a mai végveszélyt az emberiség számára. Meggyőződésem, hogy ha minél több emberrel, minél gyorsabban és minél nagyobb mélységben megértetnénk, hogy milyen és hogyan működik az emberi természet, erősebb bevésési hatást tudnánk kifejteni a génjeinkre, így sokkal több lenne az esélyünk a megmaradásra.

146.                  --- Csak akkor van esélyünk hosszú távon, ha elegen érezzük a legszűkebb hazánknak az egész Földet és legkedvesebb földinknek az összes embert... A közösségünk kitágult és a Föld összement! Karnyújtásnyira, billentyűzetnyire van ma már mindenki. Fogjuk meg hát egymás kezét mindannyian, és becsüljük meg egymást! Megéri! A legmagasabb erkölcsi szinvonalon álló ember nyilván az egész emberiséget, a globális emberi közösséget, sőt a legkiválóbbak a teljes élővilágot, az élő természetet tekintik a saját közösségüknek!

147.                  --- Csak egyetlen módon tudsz a maffia, a diktatúra vagy bármely egyéb káros társadalmi jelenség  fölé kerekedni: a tisztességeddel.

148.                  --- Emberi viszonylatban az erkölcsös az, aki elismeri a gyarlósága és az önámítása létét, és szembeszáll vele.

149.                  --- Erkölcsről beszélni körülbelül annyira érdemes, mint a kocsmában az alkohol káros hatásait ecsetelni, és épp annyira veszélyes is…

150.                  --- Ha a boldogság, az igazságosság, szabadság elismerten mindenkire ugyanazt jelenti, akkor az erkölcs is, hiszen ezekből épül föl.

151.                  --- Ha az emberiség fenn akar maradni, akkor az egyének, a csoportok, a nemzetek, a kultúrák, az eszmék versenyének csakis az erkölcsi szférában szabad zajlania.

152.                  --- Ha az emberiség képtelen kiselejtezni magából az erkölcstelen embereket, az erkölcstelenséget, akkor majd segít az idő: kiselejtezi az egész emberiséget…

153.                  --- Ha egy társadalmi csoport legyőz egy másikat, mert jobban tud csalni, hazudni, mert képmutatóbb, populistább, demagógabb a másiknál, azzal nem csak a legyőzött csoport veszít, hanem az emberiség is, mert erkölcstelen emberek hatalma mindig közveszélyt jelent!

154.                  --- Minél inkább érdekelt valaki a fennálló társadalmi, erkölcsi berendezkedés (és a jó nagy állami fizetése) fenntartásában, annál inkább akadályozni fogja az eszmei-erkölcsi megújulást. Mint pl. az embertudományok képviselői…

155.                  --- Nincsen igazság erkölcs nélkül, és nincsen erkölcs igazság nélkül, mert mindkettő a hamisság ellen hat, és mindkettő szükséges az élet fennmaradásához.

156.                  --- Ott, ahol gyűlölködő, megosztó személyiségből, rossz emberből is híres, befolyásos filozófus, politikus vagy bármilyen közszereplő válhat, nagy baj van a társadalom erkölcsi színvonalával.

157.                  --- Semmi értelme nincs az erkölcsfilozófia művelésének és az erkölcs magyarázgatásának, mert az erkölcsfilozófia és az erkölcs lényege a bűn keletkezése oka, vagyis szerintem a rosszra vivő késztetések, tehát a hamis közösségi érzés, az önámítás-képmutatás és a hamis önbecsülés ösztönös kényszere léte és hatása, ezek pedig olyan erősek mindenkiben és annyira tagadják a saját rosszravivő kényszereink létezését, hogy erős katarzis nélkül ezt senki nem vallja be. Az előbb felsorolt rosszra vivő késztetések az alapja, az oka és kiindulópontja minden hamisságnak és bűnnek, ami az emberi lényben képződik. Aki ennek a jelenségnek a létezését (saját magában is!) elfogadja, azzal lehet értelmesen beszélni az erkölcsről, aki nem, azt soha nem lehet meggyőzni arról, hogyan is működik az erkölcs, az emberi természet.

158. Sokak számára az erkölcs a legkirekesztőbb, a legbosszantóbb intézmény…

159. Erkölcs Az erkölcs fordítva arányos az önámításunk mértékével és egyenesen arányos azzal, amilyen mértékben hallgatunk a lelkiismeretünk szavára.

160. Érték, A politikai életben a legértékesebb, mert középen álló ember teljesen védtelen, ha nem tartozik valamelyik politikai erőhöz… Ha meg valahová odaáll, már nem is olyan értékes, mert elmozdult középről. Ez a politika és az abszolút emberi érték kibékíthetetlen ellentéte.

161. Értékrend, Amíg nem lesz az egész emberiségnek közös értékrendje, nemzetiségtől, vallástól függetlenül, mindaddig gyilkolni fogják egymást az emberek.

162. Evolúció, Aki valódi, az egész társadalom számára elfogadható megoldásra törekszik, annak minden résztvevőt be kell vonnia a megegyezésbe. Aki csak a saját hatalmával akarja felváltani az aktuális hatalmat, az legtöbbször szidalmazni szokta a fennálló hatalom hibáit, bűneit. Az ilyen közszereplők alkalmatlanok bármilyen helyzet megoldására, tartós megegyezés elérésére és nyilvánvalóan emberileg is alkalmatlanok arra, hogy bármely közéleti síkon vezető szerepet vigyenek. A genetika nyelvén szólva az ilyen ember nem a társadalom egészének a javát akarja, tehát nem a legmagasabb szintű csoport-evolúció érdekeit tartja áldozatos módon szem előtt, hanem a társadalom számára igen kedvezőtlen egyéni evolúciós nyereség csakis egyedileg hasznos, önző stratégiáját követi, és veszélyes a társadalom jövőjére nézve.

163. Evolúció, Az állatoknál az az erkölcsös, „aki” maradéktalanul engedelmeskedik a létfenntartó ösztöneinek (hiszen az erkölcs feladata az evolúció, a létfenntartás szolgálata), az embernél pedig az, aki nem, tehát aki nem enged az emberi ész megjelenése miatt mára már rosszravivővé vált létfenntartó ösztöneinknek, az emberi gyarlóságnak, vagyis a hamis önbecsülés kényszerének.

164. Evolúció, Az állatoknál azt tekinthetjük erkölcsösnek, amit az életfenntartó ösztöneik sugallnak. Az embereknél is az az erkölcsös, amit a jóravivő ösztöneink sugallnak (a lelkiismeret, az igazságvágy, a szabadságvágy, stb.). Az evolúció a (jóravivő) ösztöneinken keresztül üzeni meg, hogy mi a helyes.

165. Evolúció, Az ember a világnak azért a hányadáért érez felelősséget, amennyit megért belőle. Emiatt létérdekünk, hogy minél többen minél műveltebbek és képzettebbek legyenek.

166.                  148.                   Evolúció, Az ember élőlény. Így ami az élet fennmaradását szolgálja, az mind örömet, boldogságot okoz, és minden, ami az élet érdekeivel ellentétes, fájdalmat és szorongást…

167.                  149.                   Evolúció, Az ember előtt a létfenntartó ösztönöktől csak akkor kapta meg az állat a jutalom-érzést, ha cselekvéssel, tehát ténylegesen teljesítette az ösztönök által kikényszerített feladatokat. Az emberi ész megjelenésével azonban már az elme furfangjai is képesek erre, így cselekvés nélkül, az elme hamisítása, az öncsalás, önbecsapás segítségével is megszerezhetők ezek a hihetetlen kellemes jutalom-érzések, igaz, csak átmenetileg, mert az evolúció nem hagyta magát, és e csalás ellenszeréül megteremtette a lelkiismeretet, mely leleplezi a csalásainkat.

168.                  150.                   Evolúció, Az ember(iség) is mindenben a könnyebb utat választja, mint minden(ki) az élővilágban. Ha az ember(iség) elismerné a gyarlóság (az önszépítő önámítás és a képmutatás kényszere, a hamis önbecsülés kényszere) létét, ezzel saját magát fosztaná meg a rövidebb (de persze, általában csaláson, hamisságon alapuló) út élvezetétől és „kényelmétől”. Viszont a hosszabb út, a jövőbe vezető, végtelen hosszú út megnyílna előttünk.

169.                  151.                   Evolúció, Az emberi ész megjelenésével az elme átállt az élvezetek öncélú megszerzésére, azóta az emberi létfenntartó ösztönök nem a létfenntartásra ösztönöznek mindenekelőtt, hanem a kéj, az élvezet, az öröm, a boldogság öncélú megszerzésére. A létfenntartás felelősségét a lelkiismeret vette át…

170.                  152.                   Evolúció, Az evolúció az ÉLET szakadatlan küzdelme a fennmaradásért. Mindig az erősebb, az életképesebb egyed (ezáltal faj) marad fenn, és viszi tovább az életet. Az ember megjelenése óta viszont az evolúció az emberben zajlik, az emberben küzd az erkölcs az erkölcstelenséggel, és ha az erkölcs győz (tehát, ha az igazságon alapuló döntések győznek a csaláson alapuló döntésekkel szemben), akkor továbbmehet az evolúció. Jelenleg sajnos az erkölcs, és így az ÉLET áll vesztésre…

171.                  153.                   Evolúció, Az evolúció hajója az emberi hamisság megjelenésével léket kapott. De az evolúció a lelkiismeret formájában még el tudott helyezni bennünk egy titkos biztosítékot, amely, visszahozván az embert az öncsalás-képmutatás hazugságaiból a valóság talajára, lehetőséget ad nekünk a túlélésre. A lelkiismeret az evolúció léket kapott hajóján a lék-elzáró dugó.

172.                  154.                   Evolúció, Az evolúció: az evolúció szerintem azt az önműködő folyamatot jelenti, amelynek során az élő természetben az egyedek és általuk a fajok alkalmazkodnak a mindenkori külső körülményekhez, ezáltal biztosítva az élet fennmaradását. Ezt az igen hatékony alkalmazkodást az egyedeket fenntartó számtalan élő alrendszer végzi azáltal, hogy önműködő szabályozási körök működnek bennük, az egyes sejtek DNS-étől kezdve a többszintes evolúcióban megvalósuló elvi automatizmusokig, mint a "Darwin-gépek". Az evolúció az élet legátfogóbb folyamata, az evolúció maga az élet.

173.                  155.                   Evolúció, A vita az evolúció egyik legjobb segítője, mert a vita a gondolat sokrétű mutációja

174.                  156.                   Evolúció, Ha az erkölcsi szempontokat (tehát az evolúció, a teljes emberi közösség, a teljes élő természet érdekeit) teljesen kihagyjuk az ügyeink intézéséből, akkor marad a puszta erőszak, legyen az szerencsés esetben akár csak verbális is...

175.                  157.                   F, A filozófia amiatt olyan bonyolult és nehézkes, mert azt a benyomást akarja kelteni, hogy objektív, holott a legszubjektívebb tudomány. A filozófusok azt akarják elhitetni velünk, hogy az önámító-képmutató emberek által művelt tudomány mégis lehet igazságos, pártatlan és tisztességes… Pedig fából vaskarikát még a filozófusok sem képesek készíteni…

176.                  158.                   F, A filozófia az egész emberiség létérdekeit szolgálja. A filozófusnak így az egész emberiséget kell képviselnie; az a filozófus viszont, aki a pártpolitikában részt vesz és egy párt vagy pártcsoport mellé áll, az csak az emberiség egy részének az érdekeit védi, emiatt azután már nem tekinthető mértékadó filozófusnak, legfeljebb politológusnak.

177.                  159.                   F, A filozófia mindazoknak az ember által okozott gondoknak az enyhítésére jött létre, melyek az ember megjelenése nélkül nem is léteznének.

178.                  160.                   F, A filozófia olyannak jött létre, amilyennek az emberiség óhajtotta. Ha az emberek a képmutatást, annak okát, az önámítást és még annak is az okát, a hamis önbecsülési kényszerét rejtegetni óhajtják, akkor olyan filozófiát és olyan filozófusokat tűr meg ill. juttat szerephez, amely és akik ezt rendületlenül teljesítik. És ez akkor is így marad, ha és amikor a világ már majdnem szétesik. Vagyis mostanság. Tehát igen kérdéses, hogy mennyire szabad bízni a hivatalos filozófusokban.

179.                  161.                   Fasizmus, Bűnbakképzés, Mindig, mindenfajta fasizmus a bűnbak-képzéssel kezdődik.

180.                  162.                   Fil, A filozófiát nagyon elbonyolították, többek közt szerintem avégett,  hogy ne kelljen a lényeggel foglalkozni, de ez lehetőleg minél kevesebbeknek tűnjék föl… A lényeg persze az erkölcsfilozófia, mert az emberi élet lényege is az élet fenntartása, és a jó erkölcs az, amely ezt lehetővé teszi. Az erkölcs minden embert érint, az erkölcsről emiatt csak közérthetően szabad szólni. Az emberek nem bánják, ha nem kell az erkölccsel foglalkozniok, mert ez tudjuk, hogy a legnehezebb feladataink egyike. De pontosan a legokosabbaknak kötelességük, hogy a legnehezebb feladatokat megoldják, velük foglalkozzanak, és így a filozófusok fő dolga az erkölccsel való foglalkozás LENNE, és a lehető legegyszerűbb, legközérthetőbb nyelven.

181.                  163.                   Fil, A filozófusok azért nem akarnak még hallani sem az önámításról, mert ha ennek a létét elismernék, akkor nyilvánvalóvá válna, hogy többnyire hazudnak, és az, hogy ilyen hazug filozófiára nincs szükség…

182.                  164.                   Fil, A gondolkodásra az önámítás is hat, ezzel szemben a hivatalos filozófia a szellemi tevékenységnek csak az önámításon kívüli részét veszi figyelembe, olyanképpen, mintha az önámítás (s vele együtt a képmutatás ) nem is léteznék. Így ugyan a hivatalos filozófiának nem sok köze van „a valóság egészének az ismeretéhez”, de a megélhetési filozófusok magas életszínvonalon eltengődnek a szakmájukból…

183.                  165.                   Filozófia, A filozófusnak el kell döntenie, hogy az igazságot szolgálja, vagy sikeres akar lenni és a társadalom lelkifurdalását nyugtatgatja azzal, hogy elhallgatja, hogy milyen is valójában az emberi természet, hogy az emberek túlnyomórészt  erkölcsileg nem elég szilárdak, gyarlók, ezáltal a társadalom is az, hiszen a társadalmat az emberek alkotják. A népszerű, élő filozófusok szinte mind az utóbbi kategóriába tartoznak. Kérdés, így megérdemlik-e a filozófus elnevezést...

184.                  166.                   Filozófia, A legrokonszenvesebb értelmes faj nyilvánvalóan az ember..., mert nincs másik...

185.                  167.                   Filozófia, A nagyon jó filozófusnak nagyon jó embernek is kell lennie. Ebbe nem fér bele a gyűlölködés, a csoport-érdekek bármilyenfajta szolgálata, csak a teljes emberiség szolgálata.

186.                  168.                   Filozófia, A társadalom nem tehet semmiről. Te viszont igen, mert te magad vagy a társadalom!

187.                  169.                   Filozófia, A tehetség magánügy, a szolgálat közügy.

188.                  170.                   Filozófia, Ahol a filozófia végződik, ott kezdődik az erkölcs...

189.                  171.                   Filozófia, Ahol még az ártatlan kisgyermeknek sem hiszi el senki, hogy meztelen a király, ott teljesen értelmetlen az erkölcsről értekezni…

190.                  172.                   Filozófia, Amíg a filozófusok csupán csoport-érdekeket képviselnek és nem az egész emberiség érdekeit, addig a filozófia életveszélyes és káros. Amíg nem ismerik el a filozófiában, hogy a létfenntartó ösztönök határozzák meg az emberi viselkedést és az erkölcsöt, és azt, hogy az emberiség egységes, egyetlen fajt alkot és az ösztönök mindenkire ugyanúgy hatnak, addig nem lehet egyetemes értelemben filozófiáról beszélni.

191.                  173.                   Filozófia, Amíg az emberi természetnek hagyjuk a rossz oldalát érvényesülni, mindig a rossz fog győzni a társadalomban.

192.                  174.                   Filozófia, Az a filozófus, aki nem igyekszik az emberi természetet a maga teljességében megismerni, a gyarlóságunkat okozó rosszravivő ösztöneinket felderíteni, és mindezt érthető, hétköznapi nyelvezettel közkinccsé tenni, hogy mindenki értse – az ilyen filozófus az erkölcsi felelősségét tekintve nem különb a szélsőséges uszítóknál.

193.                  175.                   Filozófia, Az a filozófus, aki nem mondja ki az igazságot, vagy gyáva, vagy ostoba, vagy vétkesen tájékozatlan, tehát alkalmatlan.

194.                  176.                   Filozófia, Az a filozófus, aki nem vállalja az igazság kimondása következményeit, az csak egy vigécbe oltott csinovnyik…

195.                  177.                   Filozófia, Az a filozófus, aki nem vállalja, hogy kimondja az igazságot, az vagy gyáva, vagy ostoba, vagy egyszerű karrierista vigéc, csak egy megélhetési filozófus, vagy legalábbis (vétkesen) tájékozatlan.

196.                  178.                   Filozófia, Az a próféta, az a filozófus, aki jól megél az általa hirdetett eszmékből, biztosan nem az igazat mondja, mert pénzt egy eszme hirdetésével csak az keres, aki a (nem valami szeplőtlen) emberi természetnek udvarol... Az igazmondó azok között van, akik egy fillért sem kapnak a társadalomtól, mert kimondják, hogy meztelen a király. A legigazabb közülük valószínűleg az, akit meg is ölnek.

197.                  179.                   Filozófia, Az a sajnálatos szokás, hogy a filozófiában sok mindent idegen szóval mondanak, azt bizonyítja, hogy a filozófusok zöme nem akarja, hogy az emberek megértsék a mondanivalójukat. Tehát a filozófusok zöme nem az emberekért, hanem a saját boldogulásáért dolgozik.

198.                  180.                   Filozófia, Az antropológiai-filozófiai standard-modellből mindössze a helyes kiindulópont hiányzik, a valódi input, vagyis az önkritikátlan, élvhajhász, erkölcsileg esendő emberi természet, a hamis önbecsülés és a hamis közösségi érzés. Amúgy kitűnő, sokan jól megélnek belőle…

199.                  181.                   Filozófia, Az emberiség legfőbb kérdései: Hol nagy érték a napfény? Hát ahol nagyon ritkán süt a nap. És hol nagy érték a tisztesség? Hát az emberi társadalomban, ahol igen kevés van belőle. És miért van kevés belőle? Hát azért, mert a legnehezebb tisztességesnek lenni. És miért a legnehezebb tisztességesnek lenni? Hát azért, mert ehhez önmagunkon kellene uralkodnunk, illetve hibáinkat, hiányosságainkat, bűneinket elismernünk (amit a hamis önbecsülésünk kényszere egyszerűen megtilt). Akkor tehát milyen az emberi természet? Eleve rosszravivő… Azt jelenti ez, hogy rossznak is születünk? Nem, de a velünk született ösztönös késztetéseink rosszravivők, és csak a legjobbak tudnak ennek ellenállni. Ezek az erkölcsös emberek.

200.                  182.                   Filozófia, erkölcs, A jelenlegi filozófia az ész bújócskája az erkölcs elől!

201.                  183.                   Filozófia, Ha a filozófia az igazságot keresi, hogyan hagyhatja figyelmen kívül a képmutatást és az önámítást, amely pontosan az igazságot hamisítja meg, azáltal, hogy eltorzítja megismerési folyamatainkat, következtetéseink levonását, ítéleteink meghozatalát?! Efft, Filozófia

202.                  184.                   Filozófia, Ha egy állítólag értelmes faj legfőbb érvényesülési módszere a csalás és az öncsalás, akkor teljesen értelmetlen e faj számára megírni a csalásmentes filozófia alapjait és azt, hogy mi miatt és milyen módon csaló ez a faj… Mint ahogyan a kisgyermeknek sem hitt senki, amikor elkiáltotta magát: meztelen a király!...

203.                  185.                   Filozófia, Ha seregnyi filozófus állítja ugyanazt, attól még nem biztos, hogy nem tévednek, uram bocsá’, nem hazudnak. Sőt, még az sem biztos, hogy a jelenlegi filozófia az emberiségnek javára van.

204.                  186.                   Filozófia, Ha túl sok jellemtelen filozófus van az élvonalban, törvényessé válik a törvénytelenség és szalonképessé az erkölcstelenség.

205.                  187.                   Filozófia, Mit ér az a filozófia, amelyet csak a legokosabbak és a legképmutatóbbak értenek? A filozófiának olyannak kell lennie, hogy mindenki értse, nem elég igaznak lennie!

206.                  188.                   Filozófia, Nem az a filozófus, aki ismeri minden eddig élt jelentős filozófus részletes életrajzát, munkásságát, és ezt öt világnyelven fel is tudja mondani, hanem az, aki minden tudásával az élő természet, benne az ember fennmaradását, az evolúciót szolgálja.

207.                  189.                   Filozófia, A filozófusok csapják be magukat és az emberiséget a legmagasabb értelmi szinten (kiszolgálva az emberiség elemi erejű igényét a hamis önbecsülésre, becsapva egyúttal az emberiséget is). Emiatt a filozófusokra  szinte lehetetlen rábizonyítani, hogy valamit rosszul gondolnak, vagy különösen azt, hogy rengeteget hazudnak.

208.                  190.                   Filozófia, A mai filozófia a képmutatás magasiskolája.

209.                  191.                   Filozófia, A mai filozófia udvarol az emberiségnek, és ahelyett, hogy az igazat mondaná, a társadalom, az emberiség tetszésének akar megfelelni. Pedig, mint tudjuk, az emberiség mindig a könnyebb utat választja, és nem törődik azzal, hogy ez az út a pokolba vezet. Tehát a középszerű filozófusok vezetnek minket a pokolba.

210.                  192.                   Filozófia, Csak a művész az, aki az embereknek a szemébe meri mondani, milyen sanda és hamis is az emberi természet. Emiatt a jó filozófusnak egyben tiszta lelkű művésznek is kell lennie, különben nem meri kimondani az igazat az emberi természetről. Efft, Filozófia

211.                  193.                   Filozófia, Magára adó filozófus nem áll be a politikai csatározásokba, mert a filozófus dolga az erkölcs és az igazság keresése, ezek pedig függetlenek a politikai oldalaktól, mert általános emberi dolgok. Kivéve, ha a demokrácia van veszélyben.

212.                  194.                   Gl, A globalizáció a gyűlölködők sugalmazása ellenére nem valakiknek az ármánya, hanem a technikai fejlődésünk által lehetővé tett globális kommunikáció lehetősége, mely közvetíti a lokális hatásokat és bolygószinten ismertté teszi azokat; az egyöntetűség, amely ezáltal nyilvánvalóvá válik, nem a(z ördögi) következménye, hanem az élettani sajátosságainkon alapuló oka a globalizációnak.

213.                  195.                   Globalizáció, Amíg az ember-tudományok el nem ismerik, hogy a minden emberre érvényes emberi természet mindenkinél ugyanazon ösztönös késztetések alapján működik, nem lehet leleplezni a kirekesztési, megbélyegzési, uszítási stb. szándékot és tevékenységet.

214.                  196.                   Gonoszság, Ha te besározol engem, attól én még nem leszek alábbvaló, te viszont igen…

215.                  197.                   Gonoszság, A gonoszok, mivel érzik, hogy kevesebbet érnek a jóknál,  ösztönösen sanyargatják és provokálják a jókat, hogy azok, türelmük fogytán, esetleg méltatlanul viselkedjenek, és így erkölcsi előnyük, fölényük megszűnjék.

216.                  198.                   Gonoszság, A gonoszság mindig a kisebbségi érzésből ered.

217.                  199.                   Gúny, A gúny a legyőzöttek fegyvere… (Ismeretlen szerzőtől)

218.                  200.                   Gúny, A gúnyolódási (besározási-, megalázási-, lekicsinylési-) kényszer fogalma: az önbecsülési- vagy rangsor-kényszer hatására létrejövő hamis önbecsülési kényszert látszólag „kielégítő” kényszer-cselekvés. Minél értéktelenebb valaki, annál többet gúnyolódik, hogy az ellenfél kisebbítésével a kisebbségi érzését ellensúlyozza.

219.                  201.                   Gúnyolódás, Valódi rangot csak valós erényeink hoznak, csalással-hazugsággal-képmutatással, az ellenfelek besározásával ez nem lehetséges!

220.                  202.                   Gúnyolódási kényszer, Gúnyolódni azokkal szoktak, akikre föl lehet nézni, olyanok, akiknek kisebbségi érzésük van…

221.                  203.                   Gúnyolódási kényszer, Gúnyolódni többnyire olyanokon szoktak, akiknek van tekintélyük. Pontosan olyanok, akiknek nincs, viszont van kisebbségi érzésük.

222.                  204.                   Gúnyolódási kényszer, Ha megalázol, elárulod, mennyire alávaló vagy…

223.                  205.                   Gúnyolódási kényszer,Gúnyolódni a senkik szoktak a valakikkel, de a senkik ettől még senkik maradnak.

224.                  206.                   Gyarlóság, Egy ember társadalmi tekintélye származhat a saját értékességéből, vagy ezerszer inkább abból, ha elnézi, sőt kiszolgálja a társadalmi képmutatást, a gyarlóságot.

225.                  207.                   Gyarlóság, Embernek lenni azt jelenti, hogy legyőzzük önmagunkat, a gyarlóságunkat, rosszra vivő kísértéseinket. A kísértés, a gyarlóság tehát az ember kiszakíthatatlan része. A leggyarlóbb éppen az, aki még ezt sem ismeri el.

226.                  208.                   Gyarlóság, A leggyarlóbb ember az, aki még azt sem ismeri el, hogy gyarló.

227.                  209.                   Gyarlóság, Azt a vitát, hogy a jóság vagy a gyarlóság ereje a nagyobb, többek között az fogja eldönteni, hogy képesek leszünk-e az összes romboló eszközt megsemmisíteni, és teljes garanciát létrehozni arra, hogy soha senki többé ne hozhasson létre ilyen eszközt.

228.                  210.                   Gyűlölet, A gyűlölet részben a tudatlanságból, részben a gyenge jellemből táplálkozik, és csak kis részben hibáztathatjuk a hátrányos helyzetünket. 

229.                  211.                   Gyűlölet, A gyűlölködőnek nincs szüksége valódi ellenségre; gyárt magának...

230.                  212.                   Gyűlölködés, A gyűlölködés szerintem a bűnbakképzés egyik fő formája, a bűnbakképzés meg az erkölcsi felelősség elhárítása eszköze, az önámítás egyik leggyakoribb megjelenési módja, az önámítás pedig az emberi erkölcstelenség messze legfontosabb fajtája, a  legtöbb emberi bűn oka és a gyarlóság, az esendőség közvetlen kiváltója, a hamis önbecsülés kényszerének a megvalósítója.

231.                  213.                   Gyűlölködési kényszer, Gyűlölettel semmit nem lehet megoldani, de türelemmel, megértéssel, kompromisszumokkal, kooperációval és szolidaritással szinte mindent. Efft, Gyűlölködési kényszer

232.                  214.                   Gyűlölködési kényszer, Ha nem keressük meg a közös emberi mozgatórúgókat, akkor mi, demokraták is esetenként ugyanolyan demagóg vagy gyűlölködő módon reagálunk a valóban demagóg és gyűlölködő megnyilvánulásokra, mert nem értjük meg, hogy a gyűlölködőt a bennünk is meglévő, rosszra vivő ösztönök vezérlik, csak nem tud uralkodni rajtuk.

233.                  215.                   Háború, A háborúság alapja a saját „falka”, a saját közösség „megvédése” a falkán kívüliekkel szemben. Az emberiség sorsa függ attól, hogy elég gyorsan belátja-e elegendő ember, hogy ma már az egész emberiség a falkánk, annak az érdekeit kell képviselnünk – és ezáltal megszűnik majd a háborúság egyik legfőbb oka.

234.                  --- Hamis önbecsülés, A hamis önbecsülésünk egy hétmilliárd-fejű sárkány, amely kísértet módjára rejtőzködik, vérre menően védelmezi a saját inkognitóját, gyalázatos bűneit, eredetét, családfáját…

235.                  216.                   Hamis önbecsülés, A Sátán nem önálló létező, hanem mindenkiben ott lakik, mindenkinek saját sátánja van: a hamis önbecsülés kényszere, az öntömjénezés!

236.                  217.                   Hamis önbecsülés, A semmirekellő akkor is semmirekellő marad, ha minden nálánál értékesebb embert kigúnyol.

237.                  218.                   Hamis önbecsülés, A legkifizetődőbb szolgáltatás a hamis önbecsülés kielégítése.

238.                  219.                   Hamis önbecsülés, Amíg az emberiség nem képes szembenézni azzal, hogy milyen is valójában a saját 'emberi' természete, addig mindig háborúságban fog élni.

239.                  220.                   Hamis önbecsülés, Az élet rövid, és nekem ezer fontosabb feladatom van még az életemben,  mint hogy a hamis önbecsülésem kényszerének engedelmeskedve hamisságokkal teljen az időm, és hamis módokon szerezzek magamnak hamis önbecsülést…

240.                  221.                   Hamis önbecsülés, Az emberi természetnek számomra az az egyik legcsúnyább vonása, hogy a nyilvánvalóan értéktelennél és erkölcstelennél sokkal erősebben kiközösíti azt, aki nyilvánvalóan sokkal értékesebb és erkölcsösebb a többieknél. Na persze, ez nem csoda, ha az ember legfőbb érdekérvényesítő módszerét, képességét figyelembe vesszük: a hamis önbecsülést, a nálunknál különbek letiprására irányuló vágyunkat.

241.                  222.                   Hamis önbecsülés, Az emberi világban minden az önbecsülés körül forog, és hamis önbecsülésben él mindenki…

242.                  223.                   Hamis önbecsülés, Az emberiség, bármely ember belemegy bármilyen aljasságba, csak ki ne derüljön, hogy mennyire önámító és képmutató, hogy mennyire a hamis önbecsülés vezérli.

243.                  224.                   Hamis önbecsülés, lelkiismeret, A hamis önbecsülés a saját sátánunk, a lelkiismeretünk pedig a saját istenünk…

244.                  225.                   Hamis önbecsülés, Szentgyörgyi Albert mesélte, hogy amikor már mindenki az ő frissen felfedezett C-vitaminját  pocskondiázta, akkor vált számára bizonyossá, hogy valóban jelentős eredményt ért el…

245.                  226.                   Hamis önbecsülés, A hamis önbecsülés és a jogos, megérdemelt önbecsülés között nem kisebb az érték-különbség, mint a bizsu és a gyémántkarkötő között. Pedig mindkettő valódinak látszik...

246.                  227.                   Hamis önbecsülés, A hamis önbecsülés kényszere egyfajta részegség, amelybe mindenki boldogan beleszédül, aki az önbecsülését képtelen becsületes módon, eszmei és kocsmai tántorgás nélkül megszerezni.

247.                  228.                   Hamis önbecsülés, A hamis önbecsülésünk egy hétmilliárd-fejű sárkány, amely kísértet módjára rejtőzködik, vérre menően védelmezi a saját inkognitóját, gyalázatos bűneit, eredetét, családfáját…

248.                  229.                   Hamis önbecsülés, A képzetes (lelki) önkielégítésnek (kompenzációnak) a gyarlóság, a hamis önbecsülés kényszere, de leginkább a kisebbségi érzés az oka, a bűnbakképzés, kirekesztés, képmutatás, hazugság, gonoszság stb. pedig a módszerei.

249.                  230.                   Hamis önbecsülés, Freud a szexre hegyezte ki a rendszerét, pedig a túlélési ösztöneink nemcsak a szexről szólnak, hanem a gyarlóságról, a hamis önbecsülésről is, vagyis a közösség-kényszerről, a rangsor-kényszerről és az önszépítő önámítás-képmutatás kényszeréről. Efft, A hamis önbecsülés kényszere

250.                  231.                   Hamis önbecsülés, Minden ember a gyarlóság, a hamis önbecsülés cinkos tettestársa, amíg el nem ismeri és el nem utasítja a gyarlóság, a hamis önbecsülés létét és mibenlétét. Efft, A hamis  önbecsülés kényszere

251.                  232.                   Hamis önbecsülés, Olyan alkotásokat könnyű népszerűsíteni, amelyekben lényegében a társadalom egy részének igazat adunk a társadalom más részeivel szemben, kihasználván hamis önbecsülésüket, hogy népszerűséget, szavazatot, elismerést vívjunk ki. De olyant, amelyben az igazi ellenséget, a minden emberre jellemző hamis önbecsülési kényszert támadja az ember, szinte lehetetlen élve sikerre vinni, ezeket csak akkor veszik komolyan, ha már megölték a szerzőt… Efft, A hamis önbecsülés kényszere

252.                  233.                   Hatalom, A hatalom csak akkor szűnne meg, ha az emberi természet nem volna gyarló, nem hajlana a rosszra.

253.                  234.                   Hatalom, Az erkölcstelenség az önbecsapáson alapul, így az erkölcstelen ember, hatalom eleve képtelen helyes döntéseket hozni. Meg amúgy sem akar…

254.                  235.                   Hatalom, Azért létezik a hatalom, mert mi, emberek olyanok vagyunk, amilyenek vagyunk. Hamis úton járó választók hamis úton járó hatalmat akarnak. Efft. Hatalom

255.                  236.                   Hatalom, A hatalmat az emberi gyarlóság hozza létre. Ostobaság és képmutatás ellene tiltakozni, a saját gyarlóságodon javíts először!

256.                  237.                   Hatalom, A hatalom a közerkölcs, de végülis az egyén alkuja, megalkuvása az államhatalommal: én,  a szavazatom által engedem, hogy te hatalmon légy, de te, hatalom engedd, hogy én, az egyén lopjak-csaljak…

257.                  238.                   Hatalom, A hatalom a társadalmi igényekből születik, a társadalmat emberek alkotják, az embereket pedig az ún. emberi természet vezérli. És az emberi természet bizonyítottan rosszravivő hajlamú. Akkor meg mit ugrálsz a hatalom ellen? A hatalom oka te vagy, összes hibáddal együtt!

258.                  239.                   Hatalom, A hatalom hosszabb távon pontosan tükrözi a társadalmat alkotó egyének, de legalábbis a nagy többség akaratát. Ezért hatalmas képmutatás és hazugság a hatalmat bármiért is felelőssé tenni, a társadalom saját maga a felelős mindenért.

259.                  240.                   Hatalom, A hatalom meg a maffia ellen csak a saját Magad javításával tudsz küzdeni, mert ezek mindketten a Te gyengeségeidből, hiányosságaidból élnek.

260.                  241.                   Hatalom, A hatalom mindig és mindenütt csak annyit engedhet meg magának, amennyit a közerkölcs (a "társadalom") engedélyez a számára, ezért a legnagyobb hazugság és képmutatás mindenért a hatalmat felelőssé tenni. Mi magunk vagyunk a felelősök mindenért, még a hatalom aljasságaiért is!

261.                  242.                   Hatalom, A közügyek iránt tanusított közömbösség ára az, hogy a gonosz emberek uralkodnak  (Platón…) Szerintem pedig: a hatalom az emberi természet kivetülése. Ha az emberi természet jóra hajló lenne, nem tűrné maga fölött a gonosz hatalmat. De mert rosszra hajló, valójában törvényszerű, hogy az államhatalom is gonosz legyen, mert lényegében erre van igény. A gyűlölködési kényszer, a kirekesztési kényszer, a bűnbakképzés kényszere, amelyek persze mind a saját rosszaságát kompenzáló (ellensúlyozó) emberi természet termékei, utat tör magának és kielégíti igényeit minden körülmények között… Ehhez pedig a legalkalmasabb a gonosz hatalom. Platón még nem leplezi le az emberi természetet, elnéző. Szerintem pedig végre szembe kell néznünk a valódi, gyarló, öntömjénező, képmutató arcunkkal...

262.                  243.                   Hatalom, A politika iránti közömbösség a hatalom erejét és gonoszságát erősíti.

263.                  244.                   Hatalom, Ha a tömegek zsigeri érzéseire, ösztönei aljasabbik felére hatva a hatalom jól feluszította a tömegeket, akkor pusztán szellemi módszerekkel semmit nem tehetsz ez ellen!

264.                  245.                   Hatalom, Ha a választóknak nincsenek elveik, akkor az ország vezetőinek miért is lennének?...

265.                  246.                   Hazugság, Élőlényeket be lehet csapni, de az élettelen természetet nem.

266.                  247.                   Igazság, A valódi igazság a föld alól is valamikor mindenképpen előtör. Csak kérdés, lesz-e még akkor Föld…

267.                  248.                   Igazság, A világ egyre feszültebb, mert igazság és közös értékrend híján az emberek egyre nagyobb aljasságokkal igyekeznek egymás fölébe kerülni. Egyetlen igaz szó talán lecsendesíthetné ezt a háborgó hazugságtengert, de nincs, aki kimondja… De ha lenne is, nem biztos, hogy bárki meghallgatná is…

268.                  249.                   Igazság, Aki belenyúl az igazság kosarába, annak a bent lévő darazsak dagadtra csípik a kezét. Mert az igazság kosarában annyi darázs lakik, ahány rossz lelkiismeretű ember létezik...

269.                  250.                   Igazság, Általánosságban az igazság a másik fél érdekei figyelembe vétele, a teljes igazság pedig a teljes élővilág érdekei szem előtt tartása.

270.                  --- Az igazság és az erkölcs az annyira áhított emberiségi közös értékrend alapja.

271.                  --- Nincsen igazság erkölcs nélkül, és nincsen erkölcs igazság nélkül, mert mindkettő szükséges az élet fennmaradásához, és mert mindkettő a hamisság létezése ellen hat.

272.                  --- Az igazság az, amit a lelkiismereted diktál, mert a lelkiismeret, az igazság és az erkölcs az egész élővilág érdekképviselője az ösztöneinkben.

273.                  --- Az igazság emberi viszonylatban az, amit a lelkiismeretünk diktál, és ami kedvező az élet fennmaradása szempontjából. Általánosságban pedig az igazság az összes fél érdekei figyelembe vétele, a teljes igazság pedig a teljes élővilág érdekei figyelembevétele.

274.                  --- Az igazság felmutatásával hatalmat szerezni nem lehet. Kínzatást, kerékbetöretést, méregpoharat, keresztre feszíttetést annál inkább…

275.                  Az igaz szó talán lecsendesíthetné ezt a háborgó hazugságtengert, de nincs, aki kimondja… De ha lenne is, nem biztos, hogy bárki meghallgatná is…

276.                  --- Az igazság nem tömegbázis vagy szavazói bázis kérdése.

277.                  --- Két ostoba politikus összeveszett, hogy melyiküké legyen az inga nyelve, az igazság. Mindegyik maga felé rángatta, de ahogy elengedte, az átlendült a másik oldalra. Ekkor a bölcs megfogta az ingát, és középen megállította, mondván: így igazságos.

278.                  --- Az igazság is sajnos csak ott érvényesül, ahol nagyobb nyereséget hoz az egyénnek, mint a hazugság... Nyilván a gyarló, esendő közerkölcs nyomása, befolyása miatt…